Az AI-ügynökök jönnek, akár készen állunk rá, akár nem. Bár még sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az AI-modellek mikor lesznek képesek önállóan együttműködni digitális platformokkal, más AI-eszközökkel, sőt még az emberekkel is, aligha lehet kétséges, hogy ez a fejlődés transzformatív lesz – jó vagy rossz értelemben. Az agentikus mesterséges intelligenciával kapcsolatos megszólalások (és hype) ellenére azonban sok nagy kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt. A legnagyobb ilyen kérdés, hogy milyen típusú AI-ügynököt szeretne kifejleszteni a technológiai ipar?
A költségvetési élénkítéstől való, hosszan tartó függőség Kínában eltorzította a gazdasági ösztönzőket, lakáspiaci túlkínálatot, az árak összeomlását és az államadósság növekedését idézte elő. Mivel további élénkítő intézkedések már nem jöhetnek szóba, az egyetlen fenntartható út az, ha a központi kormányzat nagyobb teret enged a helyi önkormányzatoknak és a magánszektornak.
Amikor a globalizmus kifejezés az 1940-es években szélesebb körben elterjedt, a "hitlerizmus" szinonimájaként a nemzetközi szintű előnyök nem etikus módon történő hajszolására használták. Donald Trump és MAGA mozgalma távolról sem a globalizmus elutasítását képviseli, hanem annak eredeti jelentését tükrözi.
Sajnos abszolút semmi jót nem lehet mondani Donald Trump amerikai elnök bejelentéseiről, amelyeket a Fehér Ház rózsakertjében nemrégiben tartott "felszabadulás napi" (Liberation Day) eseményen tett. Bármennyire is próbáljuk "józanra mosni" Trump gazdaságpolitikáját, egyszerűen nem lehet koherensen érvelni az állítólagosan "kölcsönös" kereskedelmi vámok mellett.
Bár a félvezető chipek ma már mindenütt megtalálhatók, gyártásuk csak néhány országra összpontosul, és ez a növekvő geopolitikai feszültségek időszakában rendkívül sebezhetővé tette az USA gazdaságát és hadseregét. Miközben az Egyesült Államok vezető szerepet tölt be az AI-technológiákban használt csúcskategóriás chipek tervezésében és a hozzájuk szükséges szoftverek biztosításában, magukat a chipeket máshol gyártják. A katasztrofális ellátási zavarok kockázatának elhárítása érdekében az Egyesült Államoknak olyan koherens stratégiára van szüksége, amely a félvezetőipar valamennyi szegmensét felöleli.
Az állami garanciák fokozott használata és a tömeges deregulációs program nem teszi majd lehetővé, hogy az Európai Unió a 21. században globálisan versenyképessé váljon. Ez csak akkor történhet meg, ha az unió létrehoz egy közös adósságkibocsátásból finanszírozott alapot, amely közvetlenül támogatja az európai feldolgozóipart.
Úgy látszik, hogy Donald Trump amerikai elnököt – első elnöki ciklusával ellentétben – már nem érdekli, hogy intézkedései milyen károkat okoznak a pénzpiacokon. Úgy tűnik, Trump mostanra megszállottja lett az intézmények leépítésére vonatkozó radikális megközelítésnek, amely többek között a Federal Reserve, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ellen irányul.
Donald Trump gazdasági tanácsadó testületének leendő elnöke szerint azért nagy az amerikai kereskedelmi deficit, és azért tud az USA nehezen versenyezni a feldolgozóiparban, mert az amerikai pénzügyi eszközök iránti külföldi kereslet miatt a dollár túl erős. Ez az érvelés azonban nem meggyőző.
Másfél évtizeddel a globális pénzügyi válság után visszatértek a megszorítások. Ezúttal azonban a fiskális szigor nem csupán egy gazdaságilag veszélyes megközelítés, amely egy amúgy is nehéz helyzet súlyosbodását ígéri, hanem Elon Musk és Javier Milei argentin elnök kezében politikai fegyver és újraelosztási eszköz is.
A Friedrich Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) győzelme a mostani német választáson – amely után szinte biztosra vehető, hogy Merz lesz a következő kancellár – biztató fejlemény az Európai Unió számára. A német és az uniós vezetés közötti magas szintű politikai összhang lehetővé teszi az EU számára, hogy gazdasági reformokat hajtson végre, illetve meghatározza azt, hogyan növelje az állami kiadásokat kulcsfontosságú területeken. Továbbá ez a felállás azt is lehetővé teszi az EU-nak, hogy új költségvetési keretrendszert dolgozzon ki.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérése új korszakot nyitott az amerikai kereskedelempolitikában, amely alapvető szakítást jelent a korábbi irányvonalakkal, beleértve Trump első elnöki ciklusát is. Trumpot most lényegesen kevésbé riasztják el a következmények, mint a korábbi elnökségénél. A „vámfal”, amelyet az Egyesült Államok köré akar építeni, nem csupán az első elnöki ciklusában megtapasztalt tranzakciós politikájának agresszívebb változata. Sokkal inkább a globális gazdasági rend és az abban elfoglalt amerikai pozíció átalakítására irányuló törekvést jelenti.
Ha az európai vezetők meg akarják valósítani az Ukrajna felé tett szóbeli támogatásukat aközben, hogy Amerika elárulja az országot, akkor most meg kell ragadniuk a pillanatot, és a lefoglalt orosz vagyont át kell adniuk Ukrajnának. Európa a világ bástyájává vált a tekintélyelvűség növekvő hullámával szemben, és többé nem engedheti meg magának, hogy jogászkodó kifogások mögé bújjon.
Donald Trump amerikai elnök vámok emelésére vonatkozó fenyegetései miatt a világ jelentős kereskedelmi zavarokra készül. Miközben a protekcionizmus ismét divatba jött, és olyan országok, mint az Egyesült Államok, gazdasági biztonságuk megerősítése érdekében támogatják a kritikus hazai szektorokat, a szabadkereskedelem visszafordítása Trump elnöksége alatt fel fog gyorsulni, ami messzemenő következményekkel jár majd – nem utolsósorban a klímaváltozás elleni küzdelem terén.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérés előhozta azokat a félelmeket, hogy a globális energetikai átállás majd megakad, és visszafordul. Az amerikai elnök felesküdött a "fúrj, baby, fúrj" programjára, és arra, hogy visszavágja a környezetvédelmi szabályozásokat, valamint véget vet az "új zöld átverésnek". Mivel a Föld továbbra is melegszik – az idei január volt a legmelegebb első hónap a történelemben, és 2024 volt az első olyan év, amikor a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta –, sokan aggódnak amiatt, hogy a fosszilis energiahordozókról való leválás globális szintű lassulásának lehetünk majd tanúi.
A német választás eredményeit a szélesebb körű geopolitikai változások összefüggésében kell értelmezni. Németország II. világháború utáni történetében először fordult elő, hogy az orosz és az amerikai kormány nyíltan ugyanazt a német ellenzéki pártot támogatta: a szélsőjobboldali, náci irányultságú Alternatíva Németországért (AfD) pártot. A választási eredménynek így első látásra megkönnyebbülést kellett volna hoznia. Az AfD nem jut hatalomra, a két nagy hagyományos párt, a jobbközép kereszténydemokraták (CDU) és a balközép szociáldemokraták (SPD) alkotják majd valószínűleg a kormánykoalíciót.
Mindössze négy évvel azután, hogy Joe Biden bejelentette, „Amerika visszatért”, az európaiak most megdöbbenve figyelik, ahogy az USA feladja a transzatlantizmust és mindent, amit az jelentett. Ha van valami jó hír, akkor az az lehet: azáltal, hogy Amerika az illiberális nacionalizmus útjára lépett, felrázta az európai vezetőket az önelégültségükből.
Az IKEA üzletekben maradhattak, akik nem tudtak hazamenni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Részletek derültek ki Viktor Janukovics szökéséről.
Szerencsére a finn parti őrség résen volt.
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
