Bár az idei évnek még a fele sem telt el, máris a politika által kiváltott szélsőséges volatilitás éveként vonul be a történelemkönyvekbe – nemcsak a pénzpiacok, hanem a gazdasági narratívák és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. De hogy ez hová fog vezetni, még nem tudni. Az amerikai belpolitikai és a nemzetközi rend széttöredezésének vagyunk tanúi, vagy csak egy döcögős utazásnak, amely mindkét terület kedvező átrendeződéséhez vezet el?
A Covid-válság alapvető leckét adott a világnak arról, hogy milyen fontos a globális együttműködés a betegségek elleni küzdelemben. Ezt az együttműködést és annak fenntartásához szükséges feltételeket azonban nehézségek övezik. Az egészségügy és a tudomány jövőbeni finanszírozása megkérdőjeleződött, a fejlesztési támogatások egyes hagyományos donorok általi csökkentése pedig kétségeket ébreszt aziránt, hogy képesek vagyunk-e megelőzni a fertőző betegségeket és megfelelően reagálni azokra a világ legsebezhetőbb országaiban.
Amikor Richard Nixon amerikai elnök 1970-ben kinevezte Arthur Burnst a Federal Reserve elnökévé, ezekkel a szavakkal köszöntötte: „Tisztelem a függetlenségét. Remélem azonban, hogy ettől függetlenül majd arra a következtetésre jut, hogy az én nézeteimet kell követni.”
Most, hogy Donald Trump amerikai elnök vámháborúja teljes erővel zajlik, a befektetők világszerte azt kérdezik: mi lesz a következő lépés a világgazdasági rend felforgatását célzó programjában? E téren sokak fejében az úgynevezett Mar-a-Lago-i egyezmény motoszkál. A Stephen Mirren, Trump gazdasági tanácsadói testületének elnöke által javasolt terv arra irányul, hogy Amerika kereskedelmi partnereivel egyeztetve a dollár gyengítését érje el.
Ferenc pápa halálával a világ egy rendkívüli vezetőt veszített el. Öröksége azonban megmarad nemcsak az általa inspirált emberek szívében, hanem azokban a konkrét kezdeményezésekben is, amelyeket egy igazságosabb, humánusabb és fenntarthatóbb világgazdaság megteremtése érdekében indított el.
Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy meg akarja őrizni a dollár tartalék- és fizetési valutaként betöltött nemzetközi szerepét. Ha ez igaz, akkor a font történelme azt mutatja, hogy a pénzügyi stabilitást kellene elősegítenie, korlátoznia kellene a vámok alkalmazását, és erősítenie Amerika geopolitikai szövetségeit.
Donald Trump rövid idő alatt a történelem legnagyobb adóparadicsomává változtatja az Egyesült Államokat. Elég csak azt megjegyezni, hogy a pénzügyminisztérium megbízást adott a cégtulajdonosok valós személyazonosságát megosztó átláthatósági rendszerből való kilépésre, és a Trump-kormányzat visszalépett a nemzetközi adóügyi együttműködésről szóló ENSZ-keretegyezmény létrehozásáról szóló tárgyalásoktól. Továbbá az is kiemelhető, hogy a Trump-adminisztárció elutasítja a külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvény végrehajtását, valamint a kriptodevizák terén jelentős deregulációt hajt végre.
A generatív mesterséges intelligencia kiszámíthatatlan kockázatokat rejt magában, az adatsértéstől kezdve a manipulált kimenetelekig, ami elavulttá teszi a hagyományos biztonsági modelleket. Ahogyan a légiközlekedési ipar is szigorú biztonsági protokollok bevezetésével nyerte el a közbizalmat, az AI-vállalatoknak is azonosítaniuk és kezelniük kell a kritikus sebezhető pontokat, mielőtt azok valós károkat okoznának.
A globális pénzügyi rendszer átalakulás előtt áll. Amint arra a Bretton Woods-i Bizottság nemrégiben megjelent tanulmánya rámutat, a stablecoinok – olyan digitális eszközök, amelyeket általában egy fiat valutával, egy árucikkel (commodity) vagy egy másik kriptovalutával fedeznek (backed by) a volatilitás minimalizálása érdekében – gyorsabbá, olcsóbbá és átláthatóbbá tehetik a fizetési tranzakciókat, átutalásokat, miközben a pénzügyi inklúziót is erősítik. Éppen ezért számos állam, köztük az Európai Unió és Japán már igyekszik kihasználni az ebben rejlő potenciált azáltal, hogy egyértelmű szabályozási keretet biztosít az iparág számára. Végső soron azonban az Egyesült Államok van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy az élére álljon ennek a folyamatnak, mivel a ma forgalomban lévő 200 milliárd dollárnyi stablecoin túlnyomórészt dollárban denominált.
Április 2-án Donald Trump amerikai elnök átfogó vámokat javasolt Amerika szinte valamennyi kereskedelmi partnerére, ami több mint 5 ezer milliárd dollárral apasztotta a globális tőzsdék értékét, és recessziós félelmeket gerjesztett. A fenyegető pénzügyi összeomlás miatt aztán az a döntés született, hogy a „kölcsönös” vámokat 90 napra „szüneteltetik”, de a Kínával szembeni „szemet szemért” jellegű megtorlás folytatódott, ami mindkét oldalon 100%-ot meghaladó, abszurd mértékű vámtarifákhoz vezetett. Trump „felszabadulás napi” további vámjának szüneteltetése három hónapig tartó lázas tárgyalásokhoz fog vezetni. Ha azonban a világ többi része bölcsen reagál, a károk teljes egészében az Egyesült Államokra fognak korlátozódni, akár úgy, hogy valamennyi liberalizáció is megvalósul minden más ország számára. Az Európai Unió kulcsszereplője lesz annak, hogy ez a kedvező végkifejlet lehetővé válik-e.
Az AI-ügynökök jönnek, akár készen állunk rá, akár nem. Bár még sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az AI-modellek mikor lesznek képesek önállóan együttműködni digitális platformokkal, más AI-eszközökkel, sőt még az emberekkel is, aligha lehet kétséges, hogy ez a fejlődés transzformatív lesz – jó vagy rossz értelemben. Az agentikus mesterséges intelligenciával kapcsolatos megszólalások (és hype) ellenére azonban sok nagy kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt. A legnagyobb ilyen kérdés, hogy milyen típusú AI-ügynököt szeretne kifejleszteni a technológiai ipar?
A költségvetési élénkítéstől való, hosszan tartó függőség Kínában eltorzította a gazdasági ösztönzőket, lakáspiaci túlkínálatot, az árak összeomlását és az államadósság növekedését idézte elő. Mivel további élénkítő intézkedések már nem jöhetnek szóba, az egyetlen fenntartható út az, ha a központi kormányzat nagyobb teret enged a helyi önkormányzatoknak és a magánszektornak.
Amikor a globalizmus kifejezés az 1940-es években szélesebb körben elterjedt, a "hitlerizmus" szinonimájaként a nemzetközi szintű előnyök nem etikus módon történő hajszolására használták. Donald Trump és MAGA mozgalma távolról sem a globalizmus elutasítását képviseli, hanem annak eredeti jelentését tükrözi.
Sajnos abszolút semmi jót nem lehet mondani Donald Trump amerikai elnök bejelentéseiről, amelyeket a Fehér Ház rózsakertjében nemrégiben tartott "felszabadulás napi" (Liberation Day) eseményen tett. Bármennyire is próbáljuk "józanra mosni" Trump gazdaságpolitikáját, egyszerűen nem lehet koherensen érvelni az állítólagosan "kölcsönös" kereskedelmi vámok mellett.
Bár a félvezető chipek ma már mindenütt megtalálhatók, gyártásuk csak néhány országra összpontosul, és ez a növekvő geopolitikai feszültségek időszakában rendkívül sebezhetővé tette az USA gazdaságát és hadseregét. Miközben az Egyesült Államok vezető szerepet tölt be az AI-technológiákban használt csúcskategóriás chipek tervezésében és a hozzájuk szükséges szoftverek biztosításában, magukat a chipeket máshol gyártják. A katasztrofális ellátási zavarok kockázatának elhárítása érdekében az Egyesült Államoknak olyan koherens stratégiára van szüksége, amely a félvezetőipar valamennyi szegmensét felöleli.
Az állami garanciák fokozott használata és a tömeges deregulációs program nem teszi majd lehetővé, hogy az Európai Unió a 21. században globálisan versenyképessé váljon. Ez csak akkor történhet meg, ha az unió létrehoz egy közös adósságkibocsátásból finanszírozott alapot, amely közvetlenül támogatja az európai feldolgozóipart.
A magyar piac egész nap felülteljesítő volt.
A chicagói Fed elnöke szerint jók a kilátások.
A végeredmény sem lehet kétséges.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
